Szekciók

Január 21., 9.00

01_Kézműves – Iparművész együttműködés.JPG

Kézműves – Iparművész együttműködés - Kreatív ötletverseny kooperációkkal

Január 21., 9.00 

Bőrműves műhely, Kosárfonó műhely

A két szakágból vegyesen kialakított 4-4 fős csoportok provokatív tárgyakat kapnak kiindulásként, és 2x70 percben terveztetős/ötleteltetős munkafolyamat során kell alkotniuk.

 
02_Tarsadalmi_beavatkozas_nepmuveszettel.jpg

Társadalmi beavatkozás népművészettel

Január 21., 10.30  

Gyermekfoglalkoztató műhely

Szociális vagy gazdasági szempontból elmaradott, elzárt kistérségekben létrejött népművészeti (minta?)programok bemutatása. Hasonlóságok és különbségek. Célkitűzéseik, eredményeik, perspektívák. A kiscsőszi példa, a Barkó projekt és a Kóspallag tájház-projekt.  A kiscsőszi példa, a Barkó projekt és a Kóspallag ökogazdaság.

Beszélgetőtársak: 

  • Balogh Pál – PTE doktorandusza

  • Kovács Norbert Cimbi – Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület

  • Pálmai Ilka – Barkó projekt

  • Varga Máté – Hagyományok Háza, osztályvezető (moderátor)

Munkaforma: Nyilvános beszélgetés három megszólított partnerrel különböző helyszínekről eltérő megoldásokkal (Kiscsőszi példa, Barkó projekt, Kóspallag), konkrét fókuszált témák mentén, Az alábbi kérdéseket előzetesen megkapják a beszélgetőtársak. 

1. Sorold fel milyen elsődleges célok fogalmazódtak meg az induláskor?  Melyeket sikerült megvalósítani, mik azok amik még a jövőben megvalósíthatók és mik azok, amiket végleg el kellett engedni?
2. Mik az előnyei és mik a felmerülő nehézségei, dilemmái a népművészeti eszközökkel való településfejlesztési, közösségfejlesztési munkának? 
3. Mi történt a népművészettel, amikor bekerült (visszakerült) az adott helyszínen helyi társadalomba, hogyan használták fel azt a különböző helyi érdekcsoportok az adott helyszínen? 
4. Milyen olyan pozitív hatást eredményezett a projekt, amire előzetesen nem számítottatok? Milyen olyan problémák merültek fel, amire előre nem számítottatok? 
5. Miben segíthet a kutatói oldal és/vagy az állami intézményi oldal számotokra?

 

 
03_Tabori_munkaformak.JPG

Élmény és tanulás: Tábori munkaformák a kézműves-,
a népzene- és a néptáncoktatásban

Január 21., 9.00 
Borbély Jolán terem

Ezen a szakmai diskurzuson a népzenei, néptáncos és kézműves táborokat, mint a tudásátadás és a nonformális oktatás jó gyakorlatát járjuk körül. Szeretnénk az itt alkalmazott munkaformákat, módszereket tudatosítani, összehasonlítani és a hatásukat együtt megvizsgálni. A kerekasztal-beszélgetés két népzenei, egy néptánc és egy kézműves tábor, mint „esettanulmány” bemutatásával indul. 

Előadóink: Beszprémy Katalin, Virágvölgyi Márta, Birinyi József és Balla Ferenc. 

Ezután valamennyi résztvevő bevonásával, moderált beszélgetésben szélesebb kontextusban foglalkozunk a témával. Célunk, hogy a témával kapcsolatban fennálló reflektálatlanságtól eljussunk a tudatosítás és a reflektáltság szintjéig.  
 

 
04_Tanc_re_konstrukciok.jpg

Tánc(re)konstrukciók

Január 21., 9.00 
Halmos Béla terem

Jászság, Bakony-Balatonfelvidék, Bihar, Délvidék. A táncfolklorisztikai gyűjtések fő áramából kimaradt „fehér foltnak” számító vidékeink gyűjtői, kutatói számára szervezünk kerekasztal-beszélgetést a gyakorlati/táncoktatói oldal és a tudományos szakemberek bevonásával.

 
05_Dresszkod – Viselet_es_vagy_Jelmez.jpg

Dresszkód – Viselet és/vagy Jelmez?  

Január 21., 9.00
Átrium 

A tradicionális népviselet és motívumkincs 21. századi értelmezési lehetőségeinek sokszínűségét boncolgatjuk ebben a szekcióban. A nagy sikerű Kis fekete projektet mutatja be Farkas Réka, a pályázat megálmodója, majd arról beszélgetünk, lehet-e, és ha igen, hogyan lehet a népművészet etikus, fenntartható, esztétikus és trendi?

Hogyan lehet összekötő híd a népi iparművészet a hagyományos népművészet és a modern öltözködéskultúra között?   
Lehet-e a népi iparművészet és az ebből kialakult etnodivat modern? Ha igen, hogyan tud kapcsolódni az aktuális divattrendekhez? Alakítható-e a közízlés általa? 
Szubkultúra vagy alternatív divat? 
Van-e népművészetnek, ezen belül a népi ihletésű ruháknak neme és kora? 
„Haute Couture” vagy „pret a porter” és ezek hogyan kapcsolódhanak a népi iparművészethez? 
Hogyan kapcsolódhat a fenntartható és öko trendekhez?

Akik kérdeznek:
- Czingel Szilvia (antropológus, Hagyományok Háza)

Akik válaszolnak:
- Dr. Száz Nóra, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatára, 
- Dr. Szatmári Judit divattörtésnész (Kiscelli Múzeum) és 
- Verebélyi Kincső néprajzkutató

 

 
06_pedagogiai_kerekasztal_alakulo.jpg

(Nép)Művészetpedagógia - Pedagógiai Kerekasztal Alakuló ülés

Január 21., 09.00

Kallós Zoltán kiállítótér

Hogyan járulhat hozzá a néphagyományban kiérlelt – a népművészeti mozgalomban továbbélő – tapasztalat és tudás négy felsőoktatási intézményben induló művészetpedagógia mesterszak képzésein. Brainstorming.

 
07_Paraszti kultúra és roma etnicitás kapcsolata .jpg

Paraszti kultúra és roma etnicitás kapcsolata a revival tevékenységekkel

Január 21., 9.00 
Színházterem

A személyes megélések, tapasztalatok és tudások megosztásán túl zenei bejátszások segítségével közösen beszélgetünk néhány „határátlépő” zenész, mesemondó sajátos kapcsolódásairól és helyzetéről is. 
Várunk mindenkit, akit érdekel a magyar, illetve a roma népi kultúra, és szívesen elmélkedne közösen a hagyománykonstrukció, az identitás, az etnicitás és a kulturális reprezentáció izgalmas és bonyolult kérdéseiről! Zenészek, táncosok, mesemondók, kutatók, civilek, gyertek! 

Milyen folklórról van szó, kié, szolgáltatás vagy saját kultúra? Mit jelent mindez?  
Hogyan viszonyultak a folklorisztikai kutatások, illetve a folklórmozgalmak önkéntes gyűjtői a roma folklórhoz? 
Mikor, milyen tekintetben volt fontos az adatközlők etnicitása, származása, s alapvetően a heterogén kulturális identitás kérdései felmerültek-e, és ha igen, miként merültek fel a „tiszta források” gyűjtése és adaptációja során? 
Hogyan viszonyultak a roma népzenészek, táncosok, hagyományőrzők a folklorisztikai kutatások, és a folklórmozgalom főbb eredményeihez és csapásirányaihoz? 

Akik kérdeznek:
- Beck Zoltán (PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) és 
- Balatonyi Judit (PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék; ELKH).

Akik válaszolnak:
- Orsós János doktorandusz (ELTE BTK Irodalomtudomány Doktori Iskola); 
- Dr. György Eszter PhD. egyetemi adjunktus (Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék); 
- Horváth Zoltán gitár, ének, tánc, együttesvezető (Kanizsa Csillagai); 
- Dr. Pulay Gergely PhD. tudományos munkatárs (ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet)

 

 
08_nepmese (2).JPG

Népmese–műhely 

Január 21., 9.00  
Karsai Zsigmond terem

Az utóbbi két-három évtizedben egyre nő az érdeklődés a népmese mint népköltészeti műfaj iránt, reneszánszát éli a mesemondás mint közösségi tevékenység – és sokan kötődnek a meséhez, mint pedagógiai és művészetterápiás eszközhöz is.
A Hagyományok Háza sokrétű közművelődési tevékenységében is jelentős szerepe van a népmesének. Képzések, terepi gyűjtések, kiadványok, konferenciák, ismeretterjesztő és mesemondó művészeti programok formájában az intézmény megalakulásától jelen van a népmese, innen nőtt ki többek között a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület.
A „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” elnevezésű 60 órás, akkreditált tanfolyamunk 2021-től fölkerült az UNESCO által a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek részére létrehozott, legjobb gyakorlatokat jegyző nemzeti regiszterére.

Néhány a felmerülő témák közül: a mesemondás folklorizmusának mai helyzete, alkalmai, elméleti háttere, kapcsolata a mesekutatás eredményeivel, gyakorlói szerte a Kárpát-medencében, kiadványok, adattárak, mesemondó mesterek példái, jó gyakorlatok a meseműhelyek, versenyek, képzések, táborok, népszerűsítő vagy szaktudományos kiadványozás köreiből, a kultúrpolitika és az alkalmazott néprajz viszonya.