2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
Szekciók
Január 21., 9.00
Társadalmi beavatkozás népművészettel
Január 21., 10.30
Gyermekfoglalkoztató műhely
Szociális vagy gazdasági szempontból elmaradott, elzárt kistérségekben létrejött népművészeti (minta?)programok bemutatása. Hasonlóságok és különbségek. Célkitűzéseik, eredményeik, perspektívák. A kiscsőszi példa, a Barkó projekt és a Kóspallag tájház-projekt. A kiscsőszi példa, a Barkó projekt és a Kóspallag ökogazdaság.
Beszélgetőtársak:
-
Balogh Pál – PTE doktorandusza
-
Kovács Norbert Cimbi – Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
-
Pálmai Ilka – Barkó projekt
-
Varga Máté – Hagyományok Háza, osztályvezető (moderátor)
Munkaforma: Nyilvános beszélgetés három megszólított partnerrel különböző helyszínekről eltérő megoldásokkal (Kiscsőszi példa, Barkó projekt, Kóspallag), konkrét fókuszált témák mentén, Az alábbi kérdéseket előzetesen megkapják a beszélgetőtársak.
1. Sorold fel milyen elsődleges célok fogalmazódtak meg az induláskor? Melyeket sikerült megvalósítani, mik azok amik még a jövőben megvalósíthatók és mik azok, amiket végleg el kellett engedni?
2. Mik az előnyei és mik a felmerülő nehézségei, dilemmái a népművészeti eszközökkel való településfejlesztési, közösségfejlesztési munkának?
3. Mi történt a népművészettel, amikor bekerült (visszakerült) az adott helyszínen helyi társadalomba, hogyan használták fel azt a különböző helyi érdekcsoportok az adott helyszínen?
4. Milyen olyan pozitív hatást eredményezett a projekt, amire előzetesen nem számítottatok? Milyen olyan problémák merültek fel, amire előre nem számítottatok?
5. Miben segíthet a kutatói oldal és/vagy az állami intézményi oldal számotokra?
Élmény és tanulás: Tábori munkaformák a kézműves-,
a népzene- és a néptáncoktatásban
Január 21., 9.00
Borbély Jolán terem
Ezen a szakmai diskurzuson a népzenei, néptáncos és kézműves táborokat, mint a tudásátadás és a nonformális oktatás jó gyakorlatát járjuk körül. Szeretnénk az itt alkalmazott munkaformákat, módszereket tudatosítani, összehasonlítani és a hatásukat együtt megvizsgálni. A kerekasztal-beszélgetés két népzenei, egy néptánc és egy kézműves tábor, mint „esettanulmány” bemutatásával indul.
Előadóink: Beszprémy Katalin, Virágvölgyi Márta, Birinyi József és Balla Ferenc.
Ezután valamennyi résztvevő bevonásával, moderált beszélgetésben szélesebb kontextusban foglalkozunk a témával. Célunk, hogy a témával kapcsolatban fennálló reflektálatlanságtól eljussunk a tudatosítás és a reflektáltság szintjéig.
Tánc(re)konstrukciók
Január 21., 9.00
Halmos Béla terem
Jászság, Bakony-Balatonfelvidék, Bihar, Délvidék. A táncfolklorisztikai gyűjtések fő áramából kimaradt „fehér foltnak” számító vidékeink gyűjtői, kutatói számára szervezünk kerekasztal-beszélgetést a gyakorlati/táncoktatói oldal és a tudományos szakemberek bevonásával.
Dresszkód – Viselet és/vagy Jelmez?
Január 21., 9.00
Átrium
A tradicionális népviselet és motívumkincs 21. századi értelmezési lehetőségeinek sokszínűségét boncolgatjuk ebben a szekcióban. A nagy sikerű Kis fekete projektet mutatja be Farkas Réka, a pályázat megálmodója, majd arról beszélgetünk, lehet-e, és ha igen, hogyan lehet a népművészet etikus, fenntartható, esztétikus és trendi?
Hogyan lehet összekötő híd a népi iparművészet a hagyományos népművészet és a modern öltözködéskultúra között?
Lehet-e a népi iparművészet és az ebből kialakult etnodivat modern? Ha igen, hogyan tud kapcsolódni az aktuális divattrendekhez? Alakítható-e a közízlés általa?
Szubkultúra vagy alternatív divat?
Van-e népművészetnek, ezen belül a népi ihletésű ruháknak neme és kora?
„Haute Couture” vagy „pret a porter” és ezek hogyan kapcsolódhanak a népi iparművészethez?
Hogyan kapcsolódhat a fenntartható és öko trendekhez?
Akik kérdeznek:
- Czingel Szilvia (antropológus, Hagyományok Háza)
Akik válaszolnak:
- Dr. Száz Nóra, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatára,
- Dr. Szatmári Judit divattörtésnész (Kiscelli Múzeum) és
- Verebélyi Kincső néprajzkutató
(Nép)Művészetpedagógia - Pedagógiai Kerekasztal Alakuló ülés
Január 21., 09.00
Kallós Zoltán kiállítótér
Hogyan járulhat hozzá a néphagyományban kiérlelt – a népművészeti mozgalomban továbbélő – tapasztalat és tudás négy felsőoktatási intézményben induló művészetpedagógia mesterszak képzésein. Brainstorming.
Paraszti kultúra és roma etnicitás kapcsolata a revival tevékenységekkel
Január 21., 9.00
Színházterem
A személyes megélések, tapasztalatok és tudások megosztásán túl zenei bejátszások segítségével közösen beszélgetünk néhány „határátlépő” zenész, mesemondó sajátos kapcsolódásairól és helyzetéről is.
Várunk mindenkit, akit érdekel a magyar, illetve a roma népi kultúra, és szívesen elmélkedne közösen a hagyománykonstrukció, az identitás, az etnicitás és a kulturális reprezentáció izgalmas és bonyolult kérdéseiről! Zenészek, táncosok, mesemondók, kutatók, civilek, gyertek!
Milyen folklórról van szó, kié, szolgáltatás vagy saját kultúra? Mit jelent mindez?
Hogyan viszonyultak a folklorisztikai kutatások, illetve a folklórmozgalmak önkéntes gyűjtői a roma folklórhoz?
Mikor, milyen tekintetben volt fontos az adatközlők etnicitása, származása, s alapvetően a heterogén kulturális identitás kérdései felmerültek-e, és ha igen, miként merültek fel a „tiszta források” gyűjtése és adaptációja során?
Hogyan viszonyultak a roma népzenészek, táncosok, hagyományőrzők a folklorisztikai kutatások, és a folklórmozgalom főbb eredményeihez és csapásirányaihoz?
Akik kérdeznek:
- Beck Zoltán (PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) és
- Balatonyi Judit (PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék; ELKH).
Akik válaszolnak:
- Orsós János doktorandusz (ELTE BTK Irodalomtudomány Doktori Iskola);
- Dr. György Eszter PhD. egyetemi adjunktus (Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék);
- Horváth Zoltán gitár, ének, tánc, együttesvezető (Kanizsa Csillagai);
- Dr. Pulay Gergely PhD. tudományos munkatárs (ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet)
Népmese–műhely
Január 21., 9.00
Karsai Zsigmond terem
Az utóbbi két-három évtizedben egyre nő az érdeklődés a népmese mint népköltészeti műfaj iránt, reneszánszát éli a mesemondás mint közösségi tevékenység – és sokan kötődnek a meséhez, mint pedagógiai és művészetterápiás eszközhöz is.
A Hagyományok Háza sokrétű közművelődési tevékenységében is jelentős szerepe van a népmesének. Képzések, terepi gyűjtések, kiadványok, konferenciák, ismeretterjesztő és mesemondó művészeti programok formájában az intézmény megalakulásától jelen van a népmese, innen nőtt ki többek között a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület.
A „Magyar népmese – hagyományos mesemondás” elnevezésű 60 órás, akkreditált tanfolyamunk 2021-től fölkerült az UNESCO által a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek részére létrehozott, legjobb gyakorlatokat jegyző nemzeti regiszterére.
Néhány a felmerülő témák közül: a mesemondás folklorizmusának mai helyzete, alkalmai, elméleti háttere, kapcsolata a mesekutatás eredményeivel, gyakorlói szerte a Kárpát-medencében, kiadványok, adattárak, mesemondó mesterek példái, jó gyakorlatok a meseműhelyek, versenyek, képzések, táborok, népszerűsítő vagy szaktudományos kiadványozás köreiből, a kultúrpolitika és az alkalmazott néprajz viszonya.