ifj_edited.jpg

ifj. Zsuráfszky Zoltán

táncművész, koreográfus

 

Beleszülettem a magyar folklórba. Szakmai alapozásomat az Állami Balettintézet, Néptánc- színházi tánc szaka és a Magyar Táncművészeti Főiskolára biztosította számomra. Előadóművészi karrieremet 2004-ben kezdtem a Magyar Állami Népi Együttesben. A magyar professzionális színpadi néptáncról alkotott képemet és a hagyományhoz, a néptánc-kultúrához való viszonyomat, összesítve a szakma alapjait itt sajátítottam el. A táncos előadóművészet mellet fontosnak tartom a megtanulni, értelmezni és a közösségnek, embereknek közreadni a Kárpát-medence egyedülálló néptánc kincsét. Ezen munkálkodok koreográfusi tevékenységemben. A profi hivatás mellett elengedhetetlen az amatőr néptánccsoportok munkája, szakmai tapasztalatomat bővíthettem pedagógiai és koreográfiai szinten is.Mindig lenyűgözött a néphagyományban fellelhető közösségi szellem és kapcsolatrendszer. Fontos táncos gyökereink vizsgálata és a táncgyűjtések aktualizálása a színpadon, mind előadói és alkotói szempontból is.  Felelősségemnek érzem, hogy a megszerzett tudást átadjam és neveljem adottságaimnak megfelelően a külföldön élő magyarság utód nemzedékeit is.

szaloki.jpg

Szalóki Ágnes

népdalénekes

 

1994-ben lépett először színpadra. 2004-ben alapította első zenekarát és készítette el első lemezét, a gyerekeknek szóló Téli-nyári labodát. Példaképei és mesterei Sebestyén Márta, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla valamint erdélyi magyar és cigány falusi énekesek. Külföldön legtöbbet az Egyesült Államokban és Németországban koncertezett, de Magyarországot képviselte Jeruzsálemben, Pekingben, Moszkvában, Tokióban is valamint Európa számos országában. Nyolc lemeze jelent meg Japánban. Fontos számára a társadalmi szerepvállalás, több alapítvánnyal is együtt dolgozik, elsősorban a gyermekek segítése érdekében. Többszörös Fonogram-díjas, Artisjus előadói díjas, Regionális Prima díjas, Liszt Ferenc-díjas előadóművész.
Ági rendszeresen és szívesen lép föl minden olyan rendezvényen, amely szeretetből, és önkéntes alapon jön létre azzal a céllal, hogy környezetünk egészségesebb, tisztább, szebb legyen. Rendszeresen dolgozik együtt ilyen céllal működő alapítványokkal, egyesületekkel.

vajasalbi.jpg

Vajas Albert

népzenész

 

Életemben meghatározó szerepet tölt be a magyar népi kultúra és művészet. Gyerekkorom óta járok szüleimmel, nagyszüleimmel néptáncos mulatságokba. Ők tagjai voltak a Györgyfalvi Hagyományőrző néptánccsoportnak, ez által én is gyakran részt vettem próbákon, előadásokon és fesztiválokon. 2002-ben kezdtem el néptáncolni a Bogáncs Néptáncegyüttesben, ahol megismertem és megszerettem a táncházmozgalmat. 2007-ben megalapítottuk első zenekarunkat a Kalapos zenekart.Ugyancsak ebben az évben voltunk először a Kallós Zoltán Alapítvány által szervezett nyári táborokban Válaszúton és Kalotaszentkirályon, ahol Kodoba Florintól és Varga Istvántól is tanulhattam mezőségi és kalotaszegi muzsikát. Táncosként és ifjú muzsikusként számos erdélyi és nemzetközi néptáncfesztiválon megfordultam ahol sok értékes muzsikussal, szakemberrel megismerkedtem. Egyaránt sokat tanulhattam a revival zenészektől de az utolsó generációs adatközlő muzsikusokat is hallhattam élőben muzsikálni. 2011-ben megalakítottuk a Tokos Zenekart, ahol jelenleg is hegedűsként játszom. Ugyanezen évben oktatói pályámat is elkezdtem. 
2018 augusztusában kinevezést kaptam és a Kallós Zoltán Népzene Iskola ügyvezető igazgatója lettem. Vezetésem alatt számos újítás következett be. A szóló hangszeroktatás mellett a kamarazene órákat iktattunk be, így elértük, hogy a diákjaink két év alatt zenekarokat alapítottak. Az iskolásoknak számos kirándulást és gyűjtőutat szerveztem. Ezen alkalmakkor megismerkedhettek még élő adatközlő muzsikusokkal énekesekkel. 2019-ben kibővítettük a népzene oktatást Magyarpalatka, Bánffyhunyad, Nagyanyed és Zilah településeken. Az általam vezetett iskola immár 250 diák oktatását biztosítja és 16 szaktanárnak teremtett munkalehetőséget.
2020 augusztusában Príma Junior Díjban részesültem népzenész népzenetanár kategóriában.

ugron_zsolna.jpg

Ugron Zsolna

író

 

Kolozsváron született, gyerekkorának és felnőtt életének egy részét Erdélyben töltötte, szülővárosában és Székelyföldön. Írásaiban gyakran megjelennek Erdély történeti tájai és alakjai, és a sajátos erdélyi sorsok. Jogásznak tanult, újságírókén dolgozott. 2010-ben jelent meg első regénye, az Úrilányok Erdélyben. Történelmi trilógiájának első két kötetében, az Erdélyi menyegző és A nádor asszonyai című regényekben olvasói bebarangolhatják a Kárpát-medence tájait a felvidéktől a délvidéken át Erdélyig. 2020-ban József Attila díjjal tüntették ki. 

Császár Attila_.jpg

Császár Attila

népzenész

 

Népzenét hallgatni és kontrázni tanulni szinte egyszerre kezdtem a 80-as évek második felében. Minden tanárom az eredeti felvételekről és a falusi muzsikusoktól való közvetlen tanulás fontosságát hangsúlyozta, aminek hatására magam is elkezdtem népzenét gyűjteni.
Az egyik első másolt népzenei kazettámon magyarszovátiak énekeltek, zenekari kíséret mellett (Kallós Zoltán gyűjtötte). Annyira megtetszett a zenéjük, hogy véglegesen a Mezőség irányába terelt, másrészt a gyűjtéseim során fő szempont lett az énekesekkel és a zenészekkel közös felvételek készítése. Ez utóbbihoz csodálatos lehetőségek kínálkoztak Búzában. Tíz évvel később, főleg ezekből az élményekből töltekezve fogtam bele az Eszterlánc zenekar szervezésébe, amit a mai napig a mezőségi emberektől kapott érzések éltetnek.