2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
ÉLETRE KELT GYŰJTEMÉNYEK
Inspirációk
Két gyűjteményi anyag feldolgozására várjuk a pályamunkákat:
-
a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményéből, az Erdélyi Hagyományok Háza hálózat segítségével kiválasztott viseleti darabok, műtárgyak
-
a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményéből válogatott műtárgyak
Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
Borzas párnahuzat
2003.14.15.
Borzas párnahuzat. Alapanyaga kétnyüstös házi gyapottvászon (3 szél, egyik oldalán betoldás, a betoldott oldallal szemközti oldalon a széltől 48 cm hosszú fűrészfogas levarrás gyapottal, cérna), egyik szélén párnavéggel. Díszítés található a párnavég csúcsán. A párnavég összeíllesztése mentén horgolt csipke, borzas szövés. Mintázata csíkos domború szövés. Szerkezete: bab Mb: virágfüzér belső egyenesvonal mentén ( hullámvonal mentén virágtőcsúcs) Ma: összetett szerkezetű virágfűzér.
Házi gyapottvászon, cérna/kézi varrás, gépi varrás, borzas szövés, kézzel horgolt csipke
H: 80 cm; Sz: 48 cm + párnavég: H: 57 cm; Sz: 22 cm; Díszítés: H: 22 cm; Sz: 20 cm
Mezőség
Párnavég
2003.20.24.
Hímzett párnavég, szimmetrikus tükötképszerkezet saroktól sarokig: geometrikus alakzatok, négyzet páros tulipántfej, tulipánt fűzér, páros kispipa, vagdalással, parámával díszített geometrikus alakzatok (bubás)
Kétnyüstös házi elegyesvászon, cérna (piros, kék, szürke), 1 szél/ kézi varrás, előöltés, huroköltés, laposöltés, vagdalás, parámavarrás, keresztszem
H: 62 x2 cm; Sz: 24 cm x2
Válaszút
1920-30
Lepedő
2006.02.09
A szabadrajzú hímzés Margitöltéssel van kialakítva, amit mezőségi írásosnak is neveznek. Mezőségen a tisztaszoba “öltöztetett” ágyára váltokozva tettek vászonlepedőt és gyapjúlepedőt, a tetejükre párnákat (9-12-15 darabot) s az ilyen ágyakban csak ritkán aludtak (a vendég, a gyermekágyas asszony), többségében a kelengyeágynemű volt közszemlére felvetve. Ez a lepedő is “öltöztetett” ágyra való. Szabadrajzú hímzéssel és szedettes technikával díszített. A szabadrajzú hímzés Margitöltéssel van kialakítva, amit mezőségi írásosnak is neveznek. (Magyar Néprajzi Lexikon vetett ágy, Kós Károly: Mezőség néprajza II. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 2000. 135-137. oldal)
Pamutvászon, pamutfonal, csipke, gyári csipke, cérna/szövés, szedettes szövés, száröltés, boszorkányöltés (Margit öltés), horgolás, kézi varrás
H: 234 cm; Sz: 171 cm
Mezőség
1930 - 1950
Mezőségi női bőrmellény
2006.40.07
Mezőségi női bőrmellény. Helyi megnevezése mejjes. A téli időszak ünnepi viseletének része. Egyedi megrendelésre készült juhbőrből, selyemfonallal sűrűn kihímezve egy szűcsmester által Losonczi Zsuzskának 1929-ben - a felirat tanúsága szerint. Mezőségen az ilyen mellények díszítéséből következtetni lehetett a viselő anyagi helyzetére, eszerint három típus létezett: egészcifra, félcifra és negyedcifra. Ez a darab egészcifra, barnára festett juhbőrből. Szélein körben és a ujjrésznél bordó irharátéttel díszített, amire bárányprém került (kivétel a ujjrész). Különlegessége, hogy a gombok is bőrből készültek, rojtokkal díszítettek. A minták elrendezésében többnyire a szimmetria elve érvényesül, viszont ha megfigyeljük a mellény hátán lévő mintákat, akkor észrevehetjük, hogy a párban lévő minták színkombinációi pont hogy ellentétesek. Kallós Zoltán Bonchidáról gyűjtötte ezt a darabot. (Kós Károly: Mezőség néprajza I. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 2000. 204. oldal)
Gyapjas juhbőr, irha, selyemfonal/rátétes díszítés, hímzés, kézi varrás
H: 36 cm; Sz: 43 cm
Mezőség
1929
Kalotaszegi muszuj
2009.02.23
Kalotaszegi muszuj, bagazia. Ünnepi szoknya, amit Kalotaszegen bagaziának vagy muszujnak hívnak. Szabása és viselése különleges. Kívül csak derekán díszített darázsolásos hímzéssel, viszont a szoknya alját belül bélelő fekete posztó gazdagon hímzett. A minta a posztón hosszában végig vonuló hullámvonal és körülötte gazdagon virágok és madarak. Ez a cifra belső akkor vált láthatóvá, amikor a szoknya alját elöl középen megfogták és felhajtva derékra kötötték vagy tűrték. Az így felhajtott szoknya belső bélése kétoldalt körben kifordult. Kalotaszg falvaiban az ünnepi alkalmakon vették fel ezeket a különleges darabokat. Fekete aljúakat a 19-20. század fordulóján már viseltek, azonban színe miatt az idősek ruhatárához tartoztak, illetve hordhatták fiatalabbak gyász alkalmával. A szoknya hasításának kétoldalán ugyanaz a felirat olvasható: "1952" és "T E" (Romániai Magyar Lexikon: Kalotaszegi muszuj)
Klott, posztó, selyemfonal, gyapjúfonal, pamutvászon, pamutszalag, cérna/laposötés, láncöltés, darázsolás, kézi varrás
H: 96 cm
Kalotaszeg
1952
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
id. Kapoli Antal, faragott doboz
A faragott doboz a somogyi pásztorművészet körébe sorolandó. A pásztorművészet a népművészetnek a pásztorokhoz köthető ága, mely elsősorban a pásztorkodás szerszámainak (pl: juhászkampó, tülök pásztorbot stb.) és a pásztorélet használati tárgyainak (szarusótartó, pásztorkészség, ivótülök stb.) művészi megformálásában nyilvánul meg. Ide tartoznak a pásztorok által az előbbiekhez hasonló díszítéssel készített egyéb tárgyféleségek is, mint például az említett doboz.
Id. Kapoli Antal fafaragó
elődjei juhászok voltak, ő is folytatója lett a pásztorkodásnak. Kisbojtárként látott egy-két pásztort faragni, aztán ő is kipróbálta. Kezdetben csak növényi díszítményű tárgyakat készített, majd embereket és állatokat is ábrázolt.
Szeredás
A szeredás, vagy „szőrtarisznya” elnevezés a szerda, szereda főnévből alakulhatott ki, ugyanis a szerda heti vásárra vihette magával ezt a fajta tarisznyát a parasztember. Elemózsiát, az útravalót pakolták be.
A szironyozás, más néven cirmozás, olyan díszítő varrás, amihez szőrtelenített bőrből hasogatott, vékony, 2-3 mm vastag bőrcsíkokat használnak. Sokszor szóhasználatban nincs különbség a díszítő jellegű és a fonottas varrás között, mindkettőt szironyozásnak nevezik.
Hímzett váltótarisznya
HISZÖV- Hímzés-dokumentáció H39.
Terület- Palóc, Helység- Bodony Megye- Heves Kovács Józsefné, Bodony, Kossuth u. 7. gyűjtő: Balázs E. Bodony
Virágos vászonból készült. 48 cm magas, 55 cm szélességű. A tarisznya nyílásánál szövött szél van, ezért szegetlen. Kézzel szőtt pánt van hozzávarrva,
amivel hátra lehet emelni. A pánt hossza: 150 cm Díszítése: lapos és száröltés, piros és kék színnel varrva. A hármas tagozódású kompozíció a tarisznya közepén helyezkedik el, és 17 cm széles. Azonosítás: A Hevesi HTSZ. Palócdokumentációjában (XIII. H. 39)
Recski ünneplő kihímzett férfi ing öltéstechnika
Az ing 1895-ben készült „ünneplő” ing volt. anyaga: fehér házivászon. Motívumát kézzel írták elő, fehér pamuttal tömött, száröltéses, és különböző szálhuzásos hímzéssel készítették. Az ing eleje rendkívül gzdag díszítésű. Széles subrika, borsóka, és lapos-hímzés sorokat szegőzés és hutai-diszöltés zárja le.
Hímzett bodonyi ingváll
Származás: Bodony község, Heves megye Kovács P. Lászlóné, Bodony, Dózsa György u. 19. A tárgy leírása: Anyaga: Kender házivászon, amit maguk termeltek, kikészítettek, fontak, szőttek. Ezt a bő ujjú vászoninget munkában viselték, mert kényelmesebb a szukánál. Vállára vállfoltot, koptatót varrtak, hogy hátitarisznya ne koptassa ki. A vászoning hossza 50 cm/= a vászon szélessége/bősége 120 cm, egyoldalán kézzel varrva. Nyakkivágása: 20 cm hosszan kivágott, 50 cm bőségű, melyet még 20 cm hosszú hasíték is bővebbé tesz. Hátul 2, elől 3 cm mélyen vágott az anyag bősége néhány hajtásba szedett elől és hátul is- és egyszerű vászon pánttal leszegve. Egy kis gomb tartja össze. A két puffos ujj vékonyabb vászonból készült. Hossza 20 cm+22 cm fodor. Bősége 26 c-re szedett: „türe szedett”. a fodor fölött 1 cm széles keresztszemes hímzett pánt fogja össze. A fodor széle slingelt, cakkba hajló ágacskákkal, melyek lapos, és száröltésel készültek, fekete színben. Fölötte két szegőhajtás részben díszít, részben tartást ad a fodornak. A karöltő bőségét pálha biztosítja. 8-8 cm Azonosítás: Hevesi Htsz. palócdokumentációjában XV. H. 102. Megjegyzés: 1978-ban Pataki Miklósné pályázati darabja.
Ingváll
A tárgy leírása: Maguk szőtte házivászonból készítették, és munkában viselték. Ujja tetszetősebb vékony vászonból, míg a derékrész vastagabból. Mérete: 50 x 120 cm. Bőségét 40 cm vállszélességre húzták be, a nyaknál beállított tűre szedett ráncolással. Nyakbősége: 48 cm, + 16 cm elülső nyílás, melynek széle egyszerűen szegett. A nyaknál keskeny pánt fogja le, színére-visszájára varrva. A ráncolást a nyakkivágástól 10-10 cm-re, hátul, középen találjuk. Vállfolt: 50 x 9 cm, pálha 6 x 6 cm. Ujja hossza 28 cm – bősége 26 cm-re szedett vállban, a karnál pedig 20 cm-re. Itt keskeny pánt fogja össze. Az így képzett fodor széle borsókával szegett, és gyári csipkével díszített. Azonosítás: Hevesi Htsz. Palócdokumentációjában: XV. H. 101.
Ingrész (ingeleje)
Magántulajdon. Mindkettő már díszesebb darab, amelyeken már a piros és kék mellett zöld és sárga mosópamutot is használtak. A 46-os egyenesvonalú, a 47-es hullámvonalas felépítésű. Alapanyaga: gyolcs Fonal: mosópamut technika: lapos és száröltés szín: piros, kék, sárga, zöld motívum: matyórózsa, tulipán kompozíció: egyenes, hullámos felépítésű hímzés: h. 23 cm, sz: 3 cm hímzés: h. 21 cm, sz: 5 cm
HISZÖV Népművészeti Dokumentáció III/b-7-8. Gyűjtő: Dajaszászyné Terület: Matyó Helység: Mezőkövesd Megye: Borsod Gyűjtés ideje: 1954-55
Ingeleje
Magántulajdon. Mindkettő az 1880-as és 1890 közötti időből való. A 45-ös valószínűleg korozsma dísz volt, egyszerűsége erre vall. A 44-es már díszesebb ingre készítették Alapanyag: gyolcs fonal: mosópamut technika: lapos és száröltés szín: piros, kék, sárga, zöld motívum: matyórózsa, tulipán, csillag, bimbók, levelek kompozíció: egyenes, felépítésű hímzés: h. 25 cm, sz: 5 cm hímzés: h. 22 cm, sz: 3 cm
HISZÖV Népművészeti Dokumentáció III/b-5-6. Gyűjtő: Dajaszászyné Terület: Matyó Helység: Mezőkövesd Megye: Borsod Gyűjtés ideje: 1955
Terítő
Tóth Ágnes- Terítő Nyugatdunántúli szőlős-galambdúcos terítő 108*59 cm Tóth Ágnes 1956-ban született Sopronban, súlyos mozgáskorlátozott volt, kerekesszékben töltötte a mindennapjait. Édesanyja már ötéves korában tanítgatta varrásra, de csak érettségi után kezdett komolyabban foglalkozni a hímzéssel. 1985-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. 1988-ban a mezőkövesdi Kis Jankó Bori hímzőpályázaton nívódíjat kapott szálánvarrott futójával.
Kalocsai szett
(1 db futó + 2 db szalvéta)
Kalocsa
1966
24x24; 29x41
Fehér alapon fekete-bordó-kék virághímzés, a széle fehérrel azsúrozott Ajánlott irodalom: Romsics Imre: 2003 A népművészet és a népi iparművészet a kalocsai népművészet példáján. In Fejős Zoltán (szerk.) Néprajzi jelenkutatás és a múzeumi gyűjtemények változása. Madok-füzetek 1, 29–39. Budapest: Néprajzi Múzeum.
Csuhé kalaptáska
Lébénymiklósi Háziipari Szövetkezet-Lébény
Az ilyen formájú szatyrokat strandszatyornak ill- vederszatyornak ismerjük. Fura a kalapszatyor elnevezés. A technikáról: Szöges faformára készült felhúzó szálai sodrottak,a beszövő szálak lapos technikával lettek kialakítva.,kettő alatt kettő felett ritmusban . Széleldolgozása sodrott, a szálakat egyenként kerülő módszerrel készült.
Csuhé lányka válltáska
Lébénymiklósi Háziipari Szövetkezet Lébénymiklós
A kézitáska: faformára készült hosszanti szálai sodrottak, a beszövő szálak kétféle technikával , sodrott és lapos módszerrel kettő alatt kettő felett bújtatva készült A táska fedélszélénél a hullámos és egyenes részen két szálas szegést alkalmazott, de minden hosszanti szálat megkerül A szegéssorok irányának megváltoztatása adja a fecskefarkos / tyúklábas/ mintát.