KF21_456.jpg
kisfekete head.jpg

ÉLETRE KELT GYŰJTEMÉNYEK

Inspirációk

Két gyűjteményi anyag feldolgozására várjuk a pályamunkákat:

  • a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményéből, az Erdélyi Hagyományok Háza hálózat segítségével kiválasztott viseleti darabok, műtárgyak

  • a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményéből válogatott műtárgyak

Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

EHH_kis_fekete_BIR_6949.jpg

Borzas abrosz

2009.01.07.
Borzas abrosz
Gyapjú, festék/ festés, borzas szövés, bogozott rojt
143X125 cm (+7 cm)
Mezőség

EHH_kis_fekete_BIR_6899.jpg

Borzas párnahuzat 

2003.14.15.

Borzas párnahuzat. Alapanyaga kétnyüstös házi gyapottvászon (3 szél, egyik oldalán betoldás, a betoldott oldallal szemközti oldalon a széltől 48 cm hosszú fűrészfogas levarrás gyapottal, cérna), egyik szélén párnavéggel. Díszítés található a párnavég csúcsán. A párnavég összeíllesztése mentén horgolt csipke, borzas szövés. Mintázata csíkos domború szövés. Szerkezete: bab Mb: virágfüzér belső egyenesvonal mentén ( hullámvonal mentén virágtőcsúcs) Ma: összetett szerkezetű virágfűzér.
Házi gyapottvászon, cérna/kézi varrás, gépi varrás, borzas szövés, kézzel horgolt csipke
H: 80 cm; Sz: 48 cm + párnavég: H: 57 cm; Sz: 22 cm; Díszítés: H: 22 cm; Sz: 20 cm
Mezőség

EHH_kis_fekete_BIR_6780.jpg

Hímzett párnahuzat

2006.01.63.1
Hímzett párnahuzat.
Vászon, fonal/ szövés, hímzés
H: 102 cm; Sz: 61 cm
Válaszút
1920-30

EHH_kis_fekete_BIR_6796.jpg

Párnavég

2003.20.24. 
Hímzett párnavég, szimmetrikus tükötképszerkezet saroktól sarokig: geometrikus alakzatok, négyzet páros tulipántfej, tulipánt fűzér, páros kispipa, vagdalással, parámával díszített geometrikus alakzatok (bubás)
Kétnyüstös házi elegyesvászon, cérna (piros, kék, szürke), 1 szél/ kézi varrás, előöltés, huroköltés, laposöltés, vagdalás, parámavarrás, keresztszem
H: 62 x2 cm; Sz: 24 cm x2
Válaszút
1920-30

EHH_kis_fekete_BIR_6831.jpg

Párnahuzat

2006.01.02.
Szabadrajzú párnahuzat.
Vászon, fonal/ szövés, hímzés
H: 107 cm; Sz: 58 cm
Mezőség

EHH_kis_fekete_BIR_6914.jpg

Lepedő

2006.02.09
A szabadrajzú hímzés Margitöltéssel van kialakítva, amit mezőségi írásosnak is neveznek. Mezőségen a tisztaszoba “öltöztetett” ágyára váltokozva tettek vászonlepedőt és gyapjúlepedőt, a tetejükre párnákat (9-12-15 darabot) s az ilyen ágyakban csak ritkán aludtak (a vendég, a gyermekágyas asszony), többségében a kelengyeágynemű volt közszemlére felvetve. Ez a lepedő is “öltöztetett” ágyra való. Szabadrajzú hímzéssel és szedettes technikával díszített. A szabadrajzú hímzés Margitöltéssel van kialakítva, amit mezőségi írásosnak is neveznek. (Magyar Néprajzi Lexikon vetett ágy, Kós Károly: Mezőség néprajza II. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 2000. 135-137. oldal)
Pamutvászon, pamutfonal, csipke, gyári csipke, cérna/szövés, szedettes szövés, száröltés, boszorkányöltés (Margit öltés), horgolás, kézi varrás
H: 234 cm; Sz: 171 cm
Mezőség
1930 - 1950

EHH_kis_fekete_BIR_6516.jpg

Mezőségi férfi mellény

2006.40.04
Mezőségi féri bőrmellény.
Gyapjas bőr, bőr, fonál/ kézi varrás, hímzés, rátét
H: 64 cm; Sz: 42 cm
Mezőség
1933

EHH_kis_fekete_BIR_6618.jpg

Mezőségi női bőrmellény

2006.40.07
Mezőségi női bőrmellény. Helyi megnevezése mejjes. A téli időszak ünnepi viseletének része. Egyedi megrendelésre készült juhbőrből, selyemfonallal sűrűn kihímezve egy szűcsmester által Losonczi Zsuzskának 1929-ben - a felirat tanúsága szerint. Mezőségen az ilyen mellények díszítéséből következtetni lehetett a viselő anyagi helyzetére, eszerint három típus létezett: egészcifra, félcifra és negyedcifra. Ez a darab egészcifra, barnára festett juhbőrből. Szélein körben és a ujjrésznél bordó irharátéttel díszített, amire bárányprém került (kivétel a ujjrész). Különlegessége, hogy a gombok is bőrből készültek, rojtokkal díszítettek. A minták elrendezésében többnyire a szimmetria elve érvényesül, viszont ha megfigyeljük a mellény hátán lévő mintákat, akkor észrevehetjük, hogy a párban lévő minták színkombinációi pont hogy ellentétesek. Kallós Zoltán Bonchidáról gyűjtötte ezt a darabot. (Kós Károly: Mezőség néprajza I. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 2000. 204. oldal)
Gyapjas juhbőr, irha, selyemfonal/rátétes díszítés, hímzés, kézi varrás
H: 36 cm; Sz: 43 cm
Mezőség
1929

EHH_kis_fekete_BIR_6735.jpg

Mezőségi női ing

2006.35.18
Mezőségi női ing Visából.
Házi vászon, fonal/ szövés, hímzés, vagdalás
H: 43,5 cm; Sz: 65 cm; UjjH:52 cm; UjjSz: 27 cm
Visa

EHH_kis_fekete_BIR_6709.jpg

Mezőségi női ing

2017.02.63
Mezőségi női ing.
Házi vászon, fonal/ szövés, hímzés
H: 46 cm ; Sz: 37 cm; UjjH: 42 cm; UjjSz: 27 cm
Mezőség

EHH_kis_fekete_BIR_6557.jpg

Kalotaszegi férfi bőrmellény

2009.02.97
Kalotaszegi férfi bőrmellény.
Gyapjas bőr, bőr, fonál/ kézi varrás, hímzés, rátét
H: 61 cm; Sz: 43 cm
Kalotaszeg

EHH_kis_fekete_BIR_6871.jpg

Kalotaszegi muszuj

2009.02.23
Kalotaszegi muszuj, bagazia. Ünnepi szoknya, amit Kalotaszegen bagaziának vagy muszujnak hívnak. Szabása és viselése különleges. Kívül csak derekán díszített darázsolásos hímzéssel, viszont a szoknya alját belül bélelő fekete posztó gazdagon hímzett. A minta a posztón hosszában végig vonuló hullámvonal és körülötte gazdagon virágok és madarak. Ez a cifra belső akkor vált láthatóvá, amikor a szoknya alját elöl középen megfogták és felhajtva derékra kötötték vagy tűrték. Az így felhajtott szoknya belső bélése kétoldalt körben kifordult. Kalotaszg falvaiban az ünnepi alkalmakon vették fel ezeket a különleges darabokat. Fekete aljúakat a 19-20. század fordulóján már viseltek, azonban színe miatt az idősek ruhatárához tartoztak, illetve hordhatták fiatalabbak gyász alkalmával. A szoknya hasításának kétoldalán ugyanaz a felirat olvasható: "1952" és "T E" (Romániai Magyar Lexikon: Kalotaszegi muszuj)
Klott, posztó, selyemfonal, gyapjúfonal, pamutvászon, pamutszalag, cérna/laposötés, láncöltés, darázsolás, kézi varrás
H: 96 cm
Kalotaszeg
1952

Magyar Népi Iparművészeti Múzeum

KF220022.jpg

id. Kapoli Antal, faragott doboz

A faragott doboz a somogyi pásztorművészet körébe sorolandó. A pásztorművészet a népművészetnek a pásztorokhoz köthető ága, mely elsősorban a pásztorkodás szerszámainak (pl: juhászkampó, tülök pásztorbot stb.) és a pásztorélet használati tárgyainak (szarusótartó, pásztorkészség, ivótülök stb.) művészi megformálásában nyilvánul meg. Ide tartoznak a pásztorok által az előbbiekhez hasonló díszítéssel készített egyéb tárgyféleségek is, mint például az említett doboz.
Id. Kapoli Antal fafaragó
elődjei juhászok voltak, ő is folytatója lett a pásztorkodásnak. Kisbojtárként látott egy-két pásztort faragni, aztán ő is kipróbálta. Kezdetben csak növényi díszítményű tárgyakat készített, majd embereket és állatokat is ábrázolt.

KF220017.jpg

Szaru cigarettatartó

Jancsikity János

KF220058.jpg

Szeredás

A szeredás, vagy „szőrtarisznya” elnevezés a szerda, szereda főnévből alakulhatott ki, ugyanis a szerda heti vásárra vihette magával ezt a fajta tarisznyát a parasztember. Elemózsiát, az útravalót pakolták be.

A szironyozás, más néven cirmozás, olyan díszítő varrás, amihez szőrtelenített bőrből hasogatott, vékony, 2-3 mm vastag bőrcsíkokat használnak. Sokszor szóhasználatban nincs különbség a díszítő jellegű és a fonottas varrás között, mindkettőt szironyozásnak nevezik.

KF220083.jpg

Hímzett búcsús-tarisznya 

A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményében megtalálható a Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetségének (HISZÖV) készített dokumentáció egy része. 

 

Kovács P. Andrásné Bodony, Dózsa Gy. u. 17. Gyűjtő: Bakó Ferencné, Eger, 1977

KF220088.jpg

Hímzett váltótarisznya

HISZÖV- Hímzés-dokumentáció H39.

Terület- Palóc, Helység- Bodony Megye- Heves Kovács Józsefné, Bodony, Kossuth u. 7. gyűjtő: Balázs E. Bodony

Virágos vászonból készült. 48 cm magas, 55 cm szélességű. A tarisznya nyílásánál szövött szél van, ezért szegetlen. Kézzel szőtt pánt van hozzávarrva,
amivel hátra lehet emelni. A pánt hossza: 150 cm Díszítése: lapos és száröltés, piros és kék színnel varrva. A hármas tagozódású kompozíció a tarisznya közepén helyezkedik el, és 17 cm széles. Azonosítás: A Hevesi HTSZ. Palócdokumentációjában (XIII. H. 39)

KF220095.jpg

Recski ünneplő kihímzett férfi ing öltéstechnika

Az ing 1895-ben készült „ünneplő” ing volt. anyaga: fehér házivászon. Motívumát kézzel írták elő, fehér pamuttal tömött, száröltéses, és különböző szálhuzásos hímzéssel készítették. Az ing eleje rendkívül gzdag díszítésű. Széles subrika, borsóka, és lapos-hímzés sorokat szegőzés és hutai-diszöltés zárja le.

KF220099.jpg

Hímzett bodonyi ingváll

Származás: Bodony község, Heves megye Kovács P. Lászlóné, Bodony, Dózsa György u. 19. A tárgy leírása: Anyaga: Kender házivászon, amit maguk termeltek, kikészítettek, fontak, szőttek. Ezt a bő ujjú vászoninget munkában viselték, mert kényelmesebb a szukánál. Vállára vállfoltot, koptatót varrtak, hogy hátitarisznya ne koptassa ki. A vászoning hossza 50 cm/= a vászon szélessége/bősége 120 cm, egyoldalán kézzel varrva. Nyakkivágása: 20 cm hosszan kivágott, 50 cm bőségű, melyet még 20 cm hosszú hasíték is bővebbé tesz. Hátul 2, elől 3 cm mélyen vágott az anyag bősége néhány hajtásba szedett elől és hátul is- és egyszerű vászon pánttal leszegve. Egy kis gomb tartja össze. A két puffos ujj vékonyabb vászonból készült. Hossza 20 cm+22 cm fodor. Bősége 26 c-re szedett: „türe szedett”. a fodor fölött 1 cm széles keresztszemes hímzett pánt fogja össze. A fodor széle slingelt, cakkba hajló ágacskákkal, melyek lapos, és száröltésel készültek, fekete színben. Fölötte két szegőhajtás részben díszít, részben tartást ad a fodornak. A karöltő bőségét pálha biztosítja. 8-8 cm Azonosítás: Hevesi Htsz. palócdokumentációjában XV. H. 102. Megjegyzés: 1978-ban Pataki Miklósné pályázati darabja.

KF220101.jpg

Ingváll

A tárgy leírása: Maguk szőtte házivászonból készítették, és munkában viselték. Ujja tetszetősebb vékony vászonból, míg a derékrész vastagabból. Mérete: 50 x 120 cm. Bőségét 40 cm vállszélességre húzták be, a nyaknál beállított tűre szedett ráncolással. Nyakbősége: 48 cm, + 16 cm elülső nyílás, melynek széle egyszerűen szegett. A nyaknál keskeny pánt fogja le, színére-visszájára varrva. A ráncolást a nyakkivágástól 10-10 cm-re, hátul, középen találjuk. Vállfolt: 50 x 9 cm, pálha 6 x 6 cm. Ujja hossza 28 cm – bősége 26 cm-re szedett vállban, a karnál pedig 20 cm-re. Itt keskeny pánt fogja össze. Az így képzett fodor széle borsókával szegett, és gyári csipkével díszített. Azonosítás: Hevesi Htsz. Palócdokumentációjában: XV. H. 101.

KF220108.jpg

Ingrész (ingeleje)

Magántulajdon. Mindkettő már díszesebb darab, amelyeken már a piros és kék mellett zöld és sárga mosópamutot is használtak. A 46-os egyenesvonalú, a 47-es hullámvonalas felépítésű. Alapanyaga: gyolcs Fonal: mosópamut technika: lapos és száröltés szín: piros, kék, sárga, zöld motívum: matyórózsa, tulipán kompozíció: egyenes, hullámos felépítésű hímzés: h. 23 cm, sz: 3 cm hímzés: h. 21 cm, sz: 5 cm

HISZÖV Népművészeti Dokumentáció III/b-7-8. Gyűjtő: Dajaszászyné Terület: Matyó Helység: Mezőkövesd Megye: Borsod Gyűjtés ideje: 1954-55

KF220113.jpg

Ingeleje

Magántulajdon. Mindkettő az 1880-as és 1890 közötti időből való. A 45-ös valószínűleg korozsma dísz volt, egyszerűsége erre vall. A 44-es már díszesebb ingre készítették Alapanyag: gyolcs fonal: mosópamut technika: lapos és száröltés szín: piros, kék, sárga, zöld motívum: matyórózsa, tulipán, csillag, bimbók, levelek kompozíció: egyenes, felépítésű hímzés: h. 25 cm, sz: 5 cm hímzés: h. 22 cm, sz: 3 cm

HISZÖV Népművészeti Dokumentáció III/b-5-6. Gyűjtő: Dajaszászyné Terület: Matyó Helység: Mezőkövesd Megye: Borsod Gyűjtés ideje: 1955

KF220124.jpg

Rátétes hátizsák

Buzsáki mintával

1972.

KF220135.jpg

Tüllrátétes terítő

Mézes Ernőné, 1985 
Buzsáki mintával

KF220139.jpg

Tüllrátétes fehér terítő 

Reitzer Mihályné 
Buzsáki mintával

KF220145.jpg

Bézs vertcsipke

(Karcagi Házi Ipari Szövetkezet)

Fenyőfás mintájú egyszerű vászonszövéses szalgcsipke technikával készült. Közepét pikós fonás tölti ki, ami vissza köszön a szalagok közt kis 3 szirmú virágokként. (Nagykunság) 18x18 cm

KF220151.jpg

Vertcsipke futó

Karcagi Házi Ipari Szövetkezet terméke, mintakincse visszavezet a második világháború előtti időszakba, ahol az Alföldön budapesti vállalkozók dolgoztattak. (Nagykunság) 85x32 Bézs színű

KF220156.jpg

Terítő

Tóth Ágnes- Terítő Nyugatdunántúli szőlős-galambdúcos terítő 108*59 cm Tóth Ágnes 1956-ban született Sopronban, súlyos mozgáskorlátozott volt, kerekesszékben töltötte a mindennapjait. Édesanyja már ötéves korában tanítgatta varrásra, de csak érettségi után kezdett komolyabban foglalkozni a hímzéssel. 1985-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. 1988-ban a mezőkövesdi Kis Jankó Bori hímzőpályázaton nívódíjat kapott szálánvarrott futójával.

KF220171.jpg

Kalocsai szett

(1 db futó + 2 db szalvéta)

Kalocsa

1966

24x24; 29x41

Fehér alapon fekete-bordó-kék virághímzés, a széle fehérrel azsúrozott Ajánlott irodalom: Romsics Imre: 2003 A népművészet és a népi iparművészet a kalocsai népművészet példáján. In Fejős Zoltán (szerk.) Néprajzi jelenkutatás és a múzeumi gyűjtemények változása. Madok-füzetek 1, 29–39. Budapest: Néprajzi Múzeum.

KF220184.jpg

Faliszőnyeg

Tóth Ágnes- faliszőnyeg

Nyugat-dunántúli gránátalmás, szekfűs faliszőnyeg 172 cm*73,5 cm

KF220048.jpg

Csuhé kalaptáska

Lébénymiklósi Háziipari Szövetkezet-Lébény

Az ilyen formájú szatyrokat strandszatyornak ill- vederszatyornak ismerjük. Fura a kalapszatyor elnevezés. A technikáról: Szöges faformára készült felhúzó szálai sodrottak,a beszövő szálak lapos technikával lettek kialakítva.,kettő alatt kettő felett ritmusban . Széleldolgozása sodrott, a szálakat egyenként kerülő módszerrel készült.

KF220056.jpg

Csuhé lányka válltáska

Lébénymiklósi Háziipari Szövetkezet Lébénymiklós

A kézitáska: faformára készült hosszanti szálai sodrottak, a beszövő szálak kétféle technikával , sodrott és lapos módszerrel kettő alatt kettő felett bújtatva készült A táska fedélszélénél a hullámos és egyenes részen két szálas szegést alkalmazott, de minden hosszanti szálat megkerül A szegéssorok irányának megváltoztatása adja a fecskefarkos / tyúklábas/ mintát.