2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
2022. január 20-21.
KONSTRUKCIÓ
REKONSTRUKCIÓ
ADAPTÁCIÓ
Alkalmazott néprajzi konferencia
Az erdélyi magyar színpadi néptánc rövid történeti áttekintése
Az előadás célja, hogy röviden és tömören áttekintse és összefoglalja a hagyományos néptánckultúra erdélyi színpadi reprezentációit a 20. század elejétől napjainkig,
érintve és elemezve ennek változásait a mindenkori kultúrpolitika, a falusi hagyományőrző mozgalmak, a revival jellegű városi táncházak, a műkedvelő és hivatásos táncegyüttesek tükrében.
Tradíció és innováció
Árvai György és Szűcs Edit évek óta működik közre a Magyar Állami Népi Együttes produkcióiban. Prezentációjuk a munkafolyamat tapasztalatairól számol be.
A színpadi látványvilág, a forma- vagy mintakincs, esetleg a hagyományos képi jel eszközével illeszti őseink vizuális kultúráját a korunknak megfelelő kortárs művészeti szemléletbe.
Az ornamentika öröksége, az anyaghasználat, vagy egy-egy technika felelevenítése mind eszköz lehet a látvány- és jelmeztervező kezében.
Ezek bármelyikének adaptálása korunk tárgykultúrájába külön-külön is lehetséges, célja a hagyomány szellemi örökségét élővé formálni.
20 év Állami
Szakmai kapcsolatom a Magyar Állami Népi Együttessel még a Tímár-korszakban kezdődött, Mesti ugyanis felkért az Elindultam szép hazámból című műsoruk zenei betétjeinek megírására. A Hagyományok Háza megalakulásával ez a kapcsolat még szorosabbá vált, nem csak főigazgatóként, de zeneszerzőként is megtiszteltek azzal, hogy egyes műsorok kísérőzenéjét én írhattam meg, vagy állíthattam össze, esetleg zenei betéteket alkothattam mások által szerkesztett előadásokba. A 2000-es Táncos magyaroktól a 2019-es „Kolozsvári piactéren”-ig számos, nagyon változatos igénnyel megfogalmazott műsor megvalósításában vehettem részt, ennek a húsz évnek a zeneszerzői tapasztalatait összegzem előadásomban, kitekintve az Állami főigazgatóságom alatti fejlődésére is.
HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR
Főiskolai tanár, Magyar Táncművészeti Egyetem
HEGEDŰS SÁNDOR
Egyetemi docens, Magyar Táncművészeti Egyetem
ÁRVAI GYÖRGY
Díszlettervező
VLADIMIR DEKIC
A KOLO Együttes igazgatója
DAVIDE CICCHETTI
A Classics Management igazgatója
50 év néptánc, honnan-hova? Táncművész és táncpedagógus képzés a Magyar Táncművészeti Egyetemen - MTE Néptánc Tanszék
Előadásom a Magyar Táncművészeti Egyetemen folyó néptáncművész, illetve pedagógus képzéseket mutatja be.
1. Néptánc tagozat, első évfolyamtól a 14-ig. Rövid betekintés a néptánc tagozattól a táncművész BA néptánc szakirány diplomáig. Oktatói utánpótlás program. Bolognai rendszer hozta változások.
2. Pedagógusképzés 1988-tól, vidéki, kihelyezett képzési helyszínek.
3. 2007. Bolognai rendszer bevezetése: Táncos és Próbavezető alapszak, mesterszak. Strukturális változás a pedagógus képzésben is.
A néptáncművészet a posztmodern táncelmélet tükrében
Arra teszek majd kísérletet előadásomban, hogy néptáncot 'táncként' elemezzem, függetlenül annak sajátos népi karakterétől, vagyis mint esztétikai képződményt (alkotást) vegyem szemügyre, napjaink táncelméleti megfontolásaival szembesítsem....
Tradíció és innováció
Árvai György és Szűcs Edit évek óta működik közre a Magyar Állami Népi Együttes produkcióiban. Prezentációjuk a munkafolyamat tapasztalatairól számol be.
A színpadi látványvilág, a forma- vagy mintakincs, esetleg a hagyományos képi jel eszközével illeszti őseink vizuális kultúráját a korunknak megfelelő kortárs művészeti szemléletbe.
Az ornamentika öröksége, az anyaghasználat, vagy egy-egy technika felelevenítése mind eszköz lehet a látvány- és jelmeztervező kezében.
Ezek bármelyikének adaptálása korunk tárgykultúrájába külön-külön is lehetséges, célja a hagyomány szellemi örökségét élővé formálni.
Megújuló hagyomány
Mi a hagyományos kultúra és a népművészet jövője? Kihívásokkal nézünk szembe, a népművészettel versenyben lévő kulturális kínálat napról napra sokszorozódik, a modern technológia pedig lehetővé teszi egy olyan kulturális tér létrejöttét a fiatalok számára, ami teljes mértékben különbözik attól az örökségtől, amire a mi szakmánk épül. Az előadásom célja nem az, hogy azzal bátorítsam a kollégákat: „nekünk igenis van jövőnk!”, hanem megmutatom, hogy a hagyományos kultúra és a népművészet ideje nem járt le. A jövőben nem csupán létezni fogunk, hanem kiaknázva a modern kor vívmányait, újra közel hozzuk a népművészetet a kulturális élet középpontjához. Építsük együtt a hagyomány jövőjét!
A népművészet és előadóművészet mint a kulturális hagyományok hordozója – tapasztalatok a Magyar Állami Népi Együttes turnéjának szervezéséről
A néptánc találkozása a kortárs előadóművészettel – a hagyomány találkozása az új szokásokkal. A néptánc találkozása a klasszikus zenével, a néptánc és a multimédia – A Liszt mozaikok c. előadás példáján keresztül, tapasztalatok a turné szervezéséről.
L. SIMON
LÁSZLÓ
Kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
KÖNCZEI CSONGOR
Néprajzkutató, etnográfus, koreográfus
SZŰCS EDIT
Jelmeztervező
KELEMEN LÁSZLÓ
A Hagyományok Háza főigazgatója